Az Ige testté lett – mondja a Biblia Jézus születése kapcsán. Isten megjelent a földön emberi formában.
Ami ebben a keresztény állításban megfogalmazva van, alapvető, egyetemes emberi tapasztalat és titok. Ez pedig az a bizonyos kettősség, hogy az, ami van, a test, a természet, az anyag, a létezők világa, legyen az bármi is, mindig túlmutat önmagán valami szellemire, ami nem a test. A dolgok legalján mindig marad valami, ami túl van a fizikai megragadhatóság határán. Nem is tudunk mi emberek másban, csak ebben a kettősségben élni és gondolkodni. Test és lélek, anyag és szellem, élet és halál, véges és végtelen, lét és nemlét, Isten és ember, idő és örökkévalóság, világosság és sötétség, üdvösség és kárhozat, immanens és transzcendens, szubjektív és objektív, ég és föld, jó és rossz. Fogalmak és képek, a zsidó-görög-keresztyén örökség, amelyeknek segítségével a valóságnak nevezett valami számunkra egyáltalán kimondhatóvá vált.
Aki ezt az örökséget ki akarja dobni, mert úgymond a zsidó-keresztény civilizáció véget ért, nem tudja, mit beszél. Elképesztő az a nagyképű öntudatlanság, amellyel ma némely forradalmi áramlat ennek a civilizációnak a történelmi teljesítményét egy kézmozdulattal elintézné.
Jobb, ha tudjuk, számunkra a zsidó-görög-keresztény örökségen kívül nem adatott más nyelv, amelynek segítségével létünket elhelyezhetnénk az amúgy néma és közömbös univerzumban.
A keresztény bizonyságtétel így szól: az Ige testté lett. Ez a legtöbb, amit mondani tudunk. De ezzel kimondtunk mindent, ami az ember számára egyáltalán kimondható.
Áldott Ünnepeket mindenkinek!